Mi a különbség a szavatosság és jótállás között?
Minőségi kifogás esetén szavatossági, illetve jótállási igény
érvényesíthető. Ez utóbbit a köznyelvben garancia néven szokták
emlegetni. Szavatosságnál és jótállásnál ugyan azokat az
igényeket lehet érvényesíteni (javítás, csere, árleszállítás,
elállás a szerződéstől), az eltérés abban van, hogy az eladó
mennyi ideig köteles helytállni, illetve kit terhel a
bizonyítási kötelezettség.
A jótállás kedvezőbb a fogyasztó számára a szavatosságnál, mert
a jótállási idő (1 év) alatt nem neki kell bizonyítania, hogy
vétlen a meghibásodásban, hanem a kereskedőnek. Míg
szavatosságnál – fogyasztói szerződés esetén – ez csak a
vásárlást követő hat hónapon belül van így, utána megfordul a
bizonyítási teher.
Jogszabály határozza meg, hogy melyek azok az új, tartós
fogyasztási cikkek, amelyekre kötelező jótállást vállalni.
Amennyiben nincs a termékre jótállás (mint például a lábbelikre)
vagy az már eltelt, szavatossági jogokat lehet érvényesíteni.
Melyek a kötelező jótállás alá tartozó termékek?
Értékhatártól függetlenül:
1. Hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény,
2. mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja,
mosogatógép, vasalógép,
3. porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztítógép,
padlósúroló- és fényesítőgépek,
4. varrógép, kötőgép,
5. személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi,
6. lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi,
10 000 Ft bruttó vételár felett:
1. villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-,
főzőberendezések és ezek kombinációja,
2. vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb
légállapot-szabályozó berendezések,
3. motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros
szivattyúk,
4. az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejű
gyógyászati segédeszközök és készülékek,
5. biztonsági riasztó- és jelzőberendezések,
6. elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok,
mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek
stb.),
7. üzenetrögzítők, kihangosító készülékek,
8. műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek
részegységei, televíziók, projektorok, videomagnók,
9. rádiók, autórádiók, rádiós ébresztőórák, rádió adó-vevő
készülékek, amatőr rádióadók és rádióvevők, műholdas
helymeghatározók,
10. lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-felvevők és
-lejátszók, DVD-felvevők és -lejátszók, egyéni hangrendszerek és
ezek tartozékai (keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal),
mikrofonok és fülhallgatók,
11. fényképezőgépek, film- és hangfelvevő kamerák, videokamerák
és camcorderek, film- és írásvetítők, filmnagyítók, filmelőhívó-
és filmfeldolgozó készülékek, fotónyomtatók, film- és
diaszkennerek,
12. MP3 lejátszók, Pendrive készülékek, illetve az ezekhez,
valamint a digitális fényképezőgépekhez használatos
memóriakártyák,
13. távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytűk,
tájolók,
14. személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók,
szkennerek,
15. számológépek, zsebszámológépek, menedzserkalkulátorok,
16. írógépek és szövegszerkesztők,
17. hangszerek,
18. órák,
19. bútorok.
Jótállás azonban nem csak jogszabályon, hanem szerződésen is
alapulhat, tehát a vállalkozások önként vállalhatnak jótállási
kötelezettséget a jogszabályban nem szereplő termékekre is.
Mikor nem lehet szavatossági (jótállási) igényt érvényesíteni?
A fogyasztó nem érvényesíthet szavatossági (illetve jótállási)
igényt, ha
• a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt
ismernie kellett, illetve
• a hiba az általa adott anyag hibájára vezethető vissza,
feltéve, hogy a kötelezett az anyag alkalmatlanságára
figyelmeztette.
A jogszabály előírja, hogy minőséghibás vagy csökkent értékű
áruk értékesítése esetén a vásárlót tájékoztatni kell a minőségi
hibáról, amely miatt leértékelték. Emiatt utólag nem élhet
reklamációval a fogyasztó, de más miatt igen. Tehát, ha a
színhiba miatt leértékelt lábbeli sarka leválik, akkor hibás
teljesítésről van szó.
A felelősség csak abban az esetben kizárt, ha a jogosult a
szerződés megkötésekor a hibajelenség okával is tisztában volt.
Ha valaki úgy veszi meg a terméket, hogy ismeri ugyan a hibát,
de az már nem ismeri fel, hogy az milyen jelentőséggel bír,
akkor az eladó felelőssége fennáll.
Kivel szemben lehet szavatossági/jótállási igényt érvényesíteni?
A minőségi kifogás intézéséért a forgalmazó – tehát az a
vállalkozás, amely a terméket közvetlenül a fogyasztó részére
forgalmazza – a felelős.
Amennyiben a fogyasztó javítást szeretne, akkor fordulhat
közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálathoz
is, minden más esetben viszont a forgalmazóhoz kell fordulni.
Természetesen javítás esetén is választhatja azt a fogyasztó,
hogy a vásárlás helyszínére viszi vissza a terméket, ekkor a
kereskedőnek kell továbbítania a terméket a szervizbe.
Mennyi időn belül lehet szavatossági/jótállási igényt érvényesíteni?
Jótállás:
Az új tartós fogyasztási cikkekre a jogszabály egy éves
jótállási határidőt ír elő, amely az átadás, vagy ha az üzembe
helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe
helyezés napjával kezdődik.
Ha a gyártó a fogyasztási cikkre a rendeletben foglaltaknál
kedvezőbb jótállási feltételeket vállal (így például egy évnél
hosszabb jótállási idő) a jótállás alapján a forgalmazót
megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének
időpontjában átszállnak a fogyasztóra. Tehát ebben a
forgalmazónak nem elegendő a jogszabály által előírt minimumot
biztosítani.
Szavatosság fogyasztói szerződésnél: Főszabályként
két év az elévülési határidő, ha a fogyasztói szerződés tárgya
használt dolog, a felek rövidebb határidőben is
megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban
ebben az esetben sem köthető ki.
Ha a fogyasztó menthető okból nem tudja érvényesíteni az
igényét, így például, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog
természeténél fogva az elévülési időn belül nem volt
felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a
teljesítés időpontjától számított három év, amely azonban már
jogvesztő.
Kötelező alkalmassági idő: A
lakóépületeket, a pihenés célját szolgáló épületek,
személygépkocsi tárolók, igazgatási és irodaépületek, szociális,
egészségvédelmi, művelődési és oktatási épületek, valamint
ellátó és szolgáltató épületeket alkotó helyszínen készített
vagy előregyártott szerkezetek és berendezések (épületszerkezet)
és az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékek és anyagok
esetén a jogszabály ún. kötelező alkalmassági időt határoz meg
(öt, illetve tíz év), mint három évet meghaladó szavatossági
igényérvényesítési jogvesztő határidőt. Ilyen esetekben a
szavatossági igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó.
Nem számít bele a határidőkbe a kijavítási időnek az a része,
amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen
használni. A határidő a dolognak vagy jelentősebb részének
kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra
(dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező
hiba tekintetében újból kezdődik.
Mennyi időn belül kell bejelenteni a reklamációt?
A fogyasztó a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé
tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kereskedővel
közölni. A jogszabály fogyasztói szerződések esetében megállapít
egy kéthónapos határidőt, amelyen belül a kifogásközlés kellő
időben megtettnek minősül.
Amennyiben később jelenti be valaki a hibát, az még önmagában
nem jár jogvesztéssel, de a késedelmes közléssel okozott károkat
meg kell téríteni.
A kifogás - eltérő rendelkezés hiányában - bármely alakban
közölhető, tartalmi megkötés sincs, elegendő azoknak a tényeknek
a felsorolása, amelyekből alaposan következtetni lehet a hibás
működésre vagy az alkalmatlanságra.
Kell-e jegyzőkönyvet felvenni a reklamáció bejelentésekor?
Igen, ha a vásárlást követően a fogyasztó minőségi kifogást
jelent be, akkor a forgalmazó erről köteles jegyzőkönyvet
felvenni, amelyben rögzíti:
• a fogyasztó nevét, címét,
• a fogyasztási cikk megnevezését, vételárát,
• a vásárlás időpontját,
• a hiba bejelentésének időpontját,
• a hiba leírását,
• a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
• a kifogás rendezésének módját.
A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni. Ha a
forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak
bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb
három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót.
Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér,
ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni. Tehát például,
ha a fogyasztó a termék első meghibásodásakor cserét szeretne,
de a forgalmazó javítani kívánja a terméket, akkor ezt
indokolhatja azzal, hogy megfelelő határidőn belül teljesen
kijavítható a hiba, illetve a javításhoz képest a csere
aránytalan többletköltséggel járna számára.
Mit tegyünk, ha a kereskedő nem hajlandó jegyzőkönyvet felvenni?
Ilyen esetben célszerű beírni a vásárlók könyvébe, amelyet az
üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen kell
elhelyezni. A vásárlók könyvébe jegyezhetik be a vásárlók az
üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi
tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A
vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy
befolyásolni tilos.
Mi a teendő, ha a kereskedő nem ismeri el a reklamáció jogosságát?
A jótállási kedvezőbb a fogyasztó számára, mert a jótállási idő
alatt nem neki kell bizonyítania, hogy vétlen a meghibásodásban,
hanem a kereskedőnek. Szavatosságnál – fogyasztói szerződés
esetén – a vásárlást követő hat hónapon belül hasonló a helyzet,
mivel a jogszabály kimondja, hogy az ellenkező bizonyításáig
vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül
felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha
e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével
összeegyeztethetetlen. Ez azt jelenti, hogy a bizonyítási
kötelezettség a teljesítést követő első hat hónapban a
kereskedőt, utána pedig a fogyasztót terheli.
Egy hűtőszekrény esetében tehát, ha egy éven belül hibásodik meg
a készülék, és a forgalmazó nem ismeri el a jótállási igényt,
akkor a kereskedőt terheli a bizonyítási kötelezettség.
Amennyiben viszont egy év után hibásodik meg a készülék, akkor
már a fogyasztón van a sor, tekintettel arra, hogy
szavatosságnál csak a vásárlást követő első hat hónapra szól a
jogszabályi vélelem, amely viszont már eltelt.
A bizonyítási kötelezettségnek a felek általában úgy szoktak
eleget tenni, hogy bevizsgáltatják a terméket. Jelenleg több
független, akkreditált minőségvizsgáló szervezet van, amelyek
szakvéleményt állítanak ki. A szakvélemény azonban nem kötelező,
tehát előfordulhat, hogy a fogyasztó saját költségén – mivel a
szakvélemény költsége a vizsgálatot kérőt terheli –
bevizsgáltatja a terméket, és a szakvélemény szerint jogos az
igénye, a kereskedő mégsem ismeri el azt. A békéltető testületi,
illetve bíróság előtti eljárásban viszont felhasználható a
dokumentum.
Ha a szakvélemény szerint megalapozott a fogyasztó igénye, akkor
kérheti a forgalmazótól a szakvélemény költségének megtérítését
is.
Milyen igényeket lehet érvényesíteni hibás teljesítés esetén?
Hibás teljesítés esetén a fogyasztó
a) elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést
követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény
teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik
szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan
többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott
dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés
súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak
okozott kényelmetlenséget.
b) Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a
kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta,
vagy e kötelezettségének (megfelelő határidőn belül, a
jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül) nem tud
eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást
igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba
miatt elállásnak nincs helye.
A szerződéstől való elállás azt jelenti, hogy olyan állapotot
kell létrehozni, mintha a szerződés létre sem jött volna, vagyis
a fogyasztó visszaadja a terméket, és visszakapja a teljes
vételárat.
Vonatkoznak-e speciális rendelkezések a három munkanapon belül bejelentett
reklamációra?
A jótállás alá tartozó termékek esetében, ha a fogyasztó a
vásárlástól számított három munkanapon belül érvényesít
csereigényt, a forgalmazó nem választhatja az áru kijavítását,
hanem köteles a meghibásodott árut - amennyiben van ugyanolyan
árucikke - előzetes vizsgálat nélkül azonnal kicserélni. Ha az
azonnali csere azért nem lehetséges, mert a fogyasztási cikk
átmenetileg nincs a forgalmazó üzletében vagy raktárában, akkor
itt is irányadó az, hogy a forgalmazónak törekednie kell arra,
hogy a kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
Módosíthatja-e a fogyasztó a választott szavatossági igényt?
A fogyasztó a választott szavatossági jogáról másikra térhet át,
de az egyik teljesítését követően már nem kérhet mást. Tehát ha
kijavították a hibás készüléket, akkor a fogyasztó már nem
kérheti, hogy mégis cseréljék ki.
Ha a fogyasztó másik szavatossági jogra tér át, köteles az
áttéréssel okozott kárt megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a
kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként
indokolt volt. Abban az esetben tehát, ha például kijavítást
kér, de azt a kereskedő nem tudja teljesíteni (például mert az
ahhoz szükséges alkatrész hiányzik), más szavatossági jogra
térhet át, és az ezzel felmerült károkat (például a szervizbe
való továbbítás költsége) a vállalkozás maga viseli. Az áttérést
indokolja például, ha a kívánt szavatossági kötelezettség
teljesítésére nincs lehetőség, mert a termék nem javítható, vagy
a termék gyártását időközben beszüntették stb.
Hányszor lehet javítani egy terméket?
A jogszabályok nem határozzák meg, hogy hányszor kell elfogadni
a fogyasztónak, hogy javítják a terméket, mielőtt kicserélnék,
vagy azt, hogy hány csere után lehet kérni a vételár
visszatérítését. A bírói gyakorlat szerint a kicserélés iránti
igényt általában nem alapozza meg az első sikertelen javítás, az
elállás jogával pedig csak végső esetben lehet élni. Nem
hivatkozhat érdekmúlásra a fogyasztó, ha a hiba kijavítható, és
a kötelezett vállalja is a kijavítást megfelelő határidőre. A
jelentős költséget igénylő és rövid idő alatt ki nem javítható
hiba viszont általában megalapozza a jogosult elállási jogát.
Szabályosan jár-e el a kereskedő, ha azt kéri, hogy a fogyasztó térítse meg a
különbözetet, ha a kicserélt dolog vételára időközben magasabb lett?
Nem. Nem lehet arra hivatkozni, hogy a kicserélt dolog vételára
időközben magasabb lett, ezért a fogyasztó térítse meg számára a
különbözetet, illetve nem kérheti értékkülönbség megtérítését
egy új alkatrész vagy tartozék beépítése miatt sem.
Mennyi időn belül kell elvégezni a javítást, illetve a cserét?
A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy
kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
Jó tudni, hogy nem lehet utólag érdekmúlásra hivatkozni, ha a
javítás határidőn belül nem készült el, de határidőn túli
javítást érdekmúlásra történt hivatkozás nélkül átveszi valaki,
és ezt követően a dolgot hosszabb időn át használja.
Mi van akkor, ha nem javítják meg határidőben a terméket?
Ha a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalják el,
vagy nem végzik el, a fogyasztó a hibát a vállalkozás költségére
maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. Ez azonban csak
lehetőség a fogyasztó számára, ezért a kereskedő javítási,
javíttatási költség megtérítésére irányuló ajánlatát nem kell
elfogadnia.
A bírói gyakorlat szerint a javítási költség akkor is kérhető,
amikor a javítás még ténylegesen nem készült el. Ilyenkor a
bíróság a kötelezettet a javítás várható költségeiben
marasztalja.
Mit kell feltüntetni javítás esetén a jótállási jegyen?
A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve
a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni:
• a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel
időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,
• a hiba okát és a javítás módját,
• a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának
időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,
• a jótállás - a kijavítás időtartamával meghosszabbított - új
határidejét.
Mikor kell egy terméket a helyszínen megjavítani, és mikor kell a fogyasztónak
bevinnie a forgalmazóhoz/szervizhez?
A jótállás alá tartozó fogyasztás cikkek közül a rögzített
bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési
eszközön kézi csomagként nem szállítható termékeket - a járművek
kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a
javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és
felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a
forgalmazó gondoskodik.
Kell-e cserekészüléket biztosítani a javítás idejére?
A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a kereskedő/szerviz nem
köteles cserekészüléket biztosítani a javítás idejére, csak ha
önként vállalta.
Mekkora az árleszállítás mértéke?
Az árleszállítás mértékét a jogszabályok nem határozzák meg, az
a felek megállapodásán, illetve a bíróság, békéltető testület
döntésén múlik, de mindenféleképpen a szerződés szerinti vételár
a kiindulni.
A szolgáltatás hibájának pénzbeli megtérítése – tehát az
ellenérték arányos leszállítása – érvényesíthető szavatossági
igényként (árleszállítás) és pénzbeli kártérítésként
(értékcsökkenés). Ha a fogyasztó árleszállítási jogával él,
akkor értékcsökkenés miatt már nem követelhet kártérítést.
Önmagában a termék javított volta nem ad alapot értékcsökkentés
megállapítására, és díjleszállítás érvényesítésére. Viszont
kártérítésként lehet értékcsökkentést kérni, ha a kijavítás nem
volt teljes értékű, és így a javított dolog értékcsökkentté
vált.
Szabályosan jár-e el a kereskedő, ha le akarja vásároltatni a termék vételárát.
A levásároltatást a magyar jogrendszer nem ismeri, tehát a
kereskedő nem jár el szabályosan abban az esetben, ha nem adja
vissza a pénzt, hanem ragaszkodik ahhoz, hogy a fogyasztó
vásárolja le a vételárat az üzletben.
Kártérítési igény
Hibás teljesítés esetén a fogyasztó nemcsak szavatossági,
illetve jótállási igényt érvényesíthet, de kérheti a hibás
teljesítéssel okozott kára megtérítését is. A szolgáltatott
dolog hibái következtében személyi (emberi élet, egészség, testi
épség sérül), és dologi károk (károsodnak más vagyontárgyak)
keletkezhetnek, illetve gazdasági kiesés (elmaradt haszon) és
vagyoni érdeksérelem is jelentkezhet a hibás teljesítés további
következményeinek elhárítása, az érdeksérelem enyhítése
érdekében felmerült kiadások (költségek) révén. A kártérítés
elsősorban a vagyoni érdeksérelem (tehát a hibával
összefüggésben, de azon kívül keletkező hátrány a jogosult
vagyonában) orvoslására alkalmas.
A jótállás,
szavatosság, valamint az elállási jogszabályok
Ptk. 1959. évi IV. törvény
306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy
kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése
lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével
összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a
szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés
súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott
kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha
a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e
kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni -
választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a
szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira
és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn
belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő
határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett
költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
(4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az
ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.
(5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a
szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó
hátrányára tér el.
A szavatossági jogok
A hibátlan teljesítés biztosítása érdekében a törvény
négyféle szavatossági jogot nevesít: a kijavítást, a kicserélést, az
árleszállítást, valamint a jogosultnak a szerződéstől elállásra is lehetőséget
ad.
A szavatossági igények közül a jogosult választhat. A
jogosult választási joga azonban főszabályként csak az azonos szinten
szabályozott szavatossági jogok között áll fenn (pl. a jogosult szabadon
dönthet, hogy kijavítást vagy kicserélést kér-e, de nem választhatja az elállást
vagy az árleszállítást).
Az 1999/44/EK irányelv a közösségi minimum-szabályok
körében - kötelező erővel - egységes rendszert állított fel a fogyasztót
megillető szavatossági jogok tekintetében. Az ennek megfelelő rendelkezéseket a
§ (1) bekezdése nevesíti.
Az első lépcsőben [az (1) bekezdés a) pontja] a jogosult
kijavítást vagy kicserélést kérhet.
Az árleszállítás, illetve a szerződéstől elállás joga a
második lépcsőben érvényesíthető jog [az (1) bekezdés b) pontja]. E jogok közül
a jogosult azonban csak két esetben választhat. Így akkor,
- ha az első lépcsőben nevesített jogok egyikének
érvényesítésére sincs joga, azaz sem kijavítást, sem kicserélést nem kérhet.
- Ha azonban kijavítás vagy kicserélés szavatossági jogként
érvényesíthető, a jogosult akkor élhet a második lépcsőben szabályozott
valamelyik jogával, ha az első lépcsőben érvényesített jog teljesítését a
kötelezett nem vállalta, vagy annak a § (2) bekezdésében meghatározott feltétele
szerint nem tud eleget tenni.
A törvényi rangsorra vonatkozó szabály diszpozitív jellegű,
azaz a felek a szerződésben attól eltérően rendelkezhetnek. Az eltérést a
törvény egy esetben zárja ki. A § (5) bekezdése a fogyasztói szerződések [lásd
Ptk. 685. § e) pont] esetében azt az eltérést nyilvánítja semmissé, amely e
törvényi sorrendtől a fogyasztó hátrányára tér el.
1. Kijavítás, kicserélés
A) Kijavítás
A 2003. július 1. után kötött szerződésekre irányadó
szabály kimondja, hogy az első lépcsőben nevesített azon szavatossági jogot
(kijavítás vagy kicserélés) a jogosult nem választhatja, amelynek teljesítése
lehetetlen, vagy amely a kötelezett részére a másik választható szavatossági
igény teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel jár. Kérdés azonban,
hogy az arányosság körében a törvény szóhasználata szerinti másik szavatossági
igény alatt mit kell érteni, ha a jogosult kijavítást kér: az első lépcsőben
nevesített másik igényt - a kicserélést -, vagy a második lépcsőben nevesített
szavatossági jogokat is. A helyes értelmezésnél az (1) bekezdés b) pontjának
első mondatrészét is figyelembe kell venni. Ennek értelmében a második lépcsőben
nevesített jogok közül a jogosult akkor választhat, ha sem kijavításra, sem
kicserélésre nincs joga. Ez a feltétel - az a) pont szabálya szerint - akkor
valósul meg, ha a jogosult a kijavítást vagy a kicserélést azért nem
követelheti, mert azok teljesítése vagy lehetetlen, vagy aránytalan.
Ebből követően az a) pont szerinti arányossági feltétel
vizsgálatakor az nem szűkíthető az első lépcsőben nevesített - és nem
érvényesített - másik jogra, hanem azt a még választható valamennyi szavatossági
jog szempontjából vizsgálni kell.
Az ítélkezési gyakorlat szerint a kötelezett helyett
történő javításra vagy javíttatásra lehetőség van akkor is, ha a szolgáltatás
olyan mértékben hibás, hogy a jogosulttól nem várható el a kötelezett munkájának
ismételt elfogadása.
A bírói gyakorlat a javítási költség megtérítéséhez olyan
esetekben is utat nyitott, amikor a javítás ténylegesen nem készült el. Ilyenkor
a bíróság a kötelezettet a javítás várható költségeiben marasztalja.
A javítás, illetőleg a javíttatás átvállalása a jogosultnak
nem kötelessége, ezért a kötelezettnek a javítási költség megtérítésére irányuló
ajánlatát nem kell elfogadnia.
B) Kicserélés
Olyankor, amikor a szerződés nem dolog szolgáltatására -
hanem például munka elvégzésére - irányul, a kicserélést értelemszerűen a
szolgáltatás ismételt elvégzésének kötelezettsége váltja fel (Ptk. 311. §).
A 2003. július 1. napjától hatályos törvényi rendelkezésből
kitűnően az első lépcsőben nevesített két szavatossági jog között nincs rangsor,
és a kicserélés követelésének nincs a kijavítástól eltérő törvényi feltétele. A
jogosult választási jogát e szavatossági jog tekintetében is ugyanazon
körülmények - a lehetetlenség illetve aránytalanság - korlátozzák.
2. Árleszállítás, elállás
A) Árleszállítás (díjleszállítás)
A 2003. július 1-jétől hatályos törvényi szabály a
szavatossági jogok második lépcsőjében helyezte el az árleszállítást (és az
elállást). E szavatossági jogok közül a jogosult az alábbi két feltétel
valamelyikének megléte esetén választhat. Így akkor,
- ha kijavítást vagy kicserélést a választott igény
teljesítésének lehetetlensége miatt, vagy azért nem kérhet, mert az más
szavatossági jog érvényesítéséhez viszonyítva a kötelezettre aránytalan teherrel
járna.
- Ha a jogosult jogszerűen követelheti a kijavítást vagy
kicserélést, de azt a kötelezett
a) nem vállalja,
b) vállalja ugyan, de nem végzi el, vagy
c) vállalja azt, de annak nem tud a Ptk. 306. § (2)
bekezdése szerinti megfelelő határidőn belül, vagy a jogosultnak okozott
jelentős kényelmetlenség nélkül eleget tenni.
B) Elállási jog
A 2003. július 1. előtt kötött szerződésből eredő e
szavatossági jog gyakorlására akkor van lehetőség, ha a jogosult teljesítéshez
fűződő érdeke megszűnt. Az érdekmúlás esetköreit illetően a törvény példálózó
felsorolást tartalmazott. Azt különösen akkor látja megállapíthatónak, ha a hiba
nem javítható, vagy a termék gazdaságos javítása kizárt, a kötelezett a javítást
nem vállalja, vagy a javításra rövid idő alatt értékcsökkenés és a jogosult
érdekeinek sérelme nélkül nincs mód.
A bírói gyakorlat elállási jogot alapító oknak tekinti azt
az esetet is, amikor
- a kötelezett a javítást a jogosulttal kötött megállapodás
ellenére hosszú időn át nem végzi el;
- egy technikai berendezés üzemeltetése során rendkívül
nagyszámú meghibásodás következik be és a jövőben is számolni kell a hibák
sorozatos - bár javítható - jelentkezésével.
A törvényben megjelölt feltételek fennállása mellett sem
nyílik meg a jogosult elállási joga jogszerűen olyankor, ha a feltételek
bekövetkezését felróhatóan maga idézte elő.
A 2003. július 1. napjától hatályos törvényi szabály nem
tartalmaz semmilyen eltérő feltételt. Annak követelésére ezért a jogosult -
választása szerint - ugyanazon feltételek megléte esetén jogosult, mint az
árleszállításra. Míg az árleszállítás esetében a törvény a jogosult választási
jogát korlátozó körülményt nem nevesít, az elállás esetében kizárja, hogy e
jogot a jogosult jelentéktelen hiba miatt gyakorolja.
306/A.
§
A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet
át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha
az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként
indokolt volt.
A Ptk. 306/A. §-a a más szavatossági jogra való áttérés
szabályait tartalmazza. Indokolt esetben az áttéréssel járó költségeket és
esetlegesen felmerülő károkat a kötelezett viseli. Abban az esetben tehát, ha
például a jogosult kijavítást kér, de azt a kötelezett nem tudja teljesíteni
(például mert az ahhoz szükséges eszközökkel nem rendelkezik), a jogosult más
szavatossági jogra térhet át, és az ezzel felmerült károkat (például a tárolási
költségeket) a kötelezett maga viseli. Az áttérés indokoltsága - egyebek mellett
- akkor állapítható meg, ha a kívánt szavatossági kötelezettség teljesítésére
nincs lehetőség, mert a dolog egyáltalán nem javítható, vagy a terméket a
kereskedelmi forgalomból kizárták, gyártását beszüntették stb.
Ha azonban a jogosult indokolatlanul tér át más
szavatossági jogra, a kötelezett kérheti az ezzel okozott károk megtérítését.
A jogosult a már kiválasztott szavatossági jog
megváltoztatásának lehetőségével a hibás teljesítés miatt indított bírósági
eljárás tartama alatt is élhet.
Természetesen a szavatossági jogoknak a Ptk. 306. §-ában
meghatározott sorrendje áttérés esetén is alkalmazandó.
Tvr. 6. § (1)
(2) A kötelezett csak abban az esetben hivatkozhat arra,
hogy a szavatossági igény érvényesítésére irányadó határidő hat hónapnál
rövidebb [308. § (1) bekezdés], ha a kötelező alkalmassági idő tartamát a
jogosulttal a szerződés megkötésekor megfelelő módon (a terméken való
feltüntetéssel, minőségi tanúsítvánnyal, fizetési jegyzéken stb.) közölte.
Ptk. 84. §
(1) A szavatossági jogok érvényesítésére vonatkozó
határidőket a Ptk. hatálybalépése előtt létrejött szerződés esetében a Ptk.
hatálybalépésétől kell számítani, a korábbi jogszabály által meghatározott
határidők azonban nem hosszabbodhatnak meg.
(2) Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a szavatossági
jogok az érvényesítésükkel való indokolatlan késlekedés miatt a Ptk.
hatálybalépése előtt megszűntek.
307. §
(1) A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által
lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni.
(2) Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől
számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell
tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(3) A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.
308. §
(1) A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat
hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog
használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki
előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb,
az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó.
(2) Ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a
szavatossági igény a teljesítéstől számított hatvan nap alatt évül el.
(3) Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek
az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen
használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy
jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított)
dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba
tekintetében újból kezdődik.
(4) Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó - az (1)-(2)
bekezdéstől eltérően - a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési
határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési
határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt
dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb
elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.
308/A.
§
(1) Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja
érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél
fogva a 308. §-ban meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető, a
szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától
számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a
kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a
határidő az irányadó. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) Fogyasztói szerződésben az (1) bekezdésben
megállapított hároméves határidőnél rövidebb határidő kikötése semmis.
A Ptk. 308/A. §-a tartalmazza a szavatossági jogok
érvényesítésének jogvesztő határidőit. Ezek alkalmazására abban az esetben kerül
sor, ha az elévülés menthető okból nyugszik. Menthető ok lehet pl. a
szolgáltatásban rejlő ok (például amikor a hiba csak a törvényben meghatározott
elévülési határidő után jelentkezik), vagy ha a jogosult a törvény által is
méltánylást igénylő helyzetbe került (pl. súlyosan megbetegedett, ami ügyinek
intézését akadályozta), stb. Ezekre az esetekre a jogszabály egy, illetve tartós
használatra rendelt dolgok esetén hároméves jogvesztő határidőt ír elő.
Három évnél hosszabb kötelező alkalmassági időre vonatkozó
előírást tartalmaz például az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek
kötelező alkalmassági idejéről szóló 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM
együttes rendelet, vagy az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál
felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985.
(VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet.
Annak megítélése, hogy az adott dolog a tartós használatra
rendelt dolgok közé tartozik-e, általában nem okoz nehézséget, mert ez a dolog
(termék, áru stb.) jellegéből, rendeltetéséből nyilvánvalóan következik.
Olyankor azonban, amikor a besorolás kétséges, az elhatárolásnál - az érték szem
előtt tartása mellett - az általános fogyasztási, használati szokásokat kell
figyelembe venni.
Fogyasztói szerződés esetében értelemszerűen alkalmazandóak
a tartós használatra rendelt dologra, valamint a három évet meghaladó kötelező
alkalmassági idővel kapcsolatos fenti rendelkezések, hiszen ezek a fogyasztóra
nézve az általánostól kedvezőbben eltérő szabályok.
A fentiekben ismertetett határidők már nem elévülési, hanem
jogvesztő jellegűek.
308/B. §
A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan
hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt
kellékhiányt előidézte. Ha azonban a jogosult a szavatossági igényét csak a
dolognak - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthető része tekintetében
érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül
érvényesítettnek.
308/C. §
A szavatossági jogok az ugyanabból a jogalapból eredő
követeléssel szemben kifogásként a határidők eltelte után is érvényesíthetők.
Gyakori, hogy a kötelezett a hibásan teljesített
szolgáltatás alapját képező jogviszonyból származó követeléssel lép fel, például
az ellenszolgáltatás visszatartott részének a megfizetése iránt. Ilyenkor a
jogosultnak a szavatossági határidők letelte után is módjában áll érvényre
juttatni a szavatossági jogait, és kifogás útján hivatkozhat a kötelezett hibás
teljesítésére és érvényesítheti szavatossági jogait.
A kifogás - eljárásjogi jellemzőiből következően - a
kereseti kérelmet meghaladó összegű igény érvényesítésére természetesen nem
alkalmas, de sikeressége esetén a követelés mérsékléséhez, illetve a kereset
teljes elutasításához vezet.
Kifogás útján minden szavatossági jog érvényesíthető,
mégpedig a törvényben meghatározott feltételek mellett (ld. Ptk. 306. §-ához
fűzött magyarázatot).
Tvr. 6. § (1)
(2) A kötelezett csak abban az esetben hivatkozhat arra,
hogy a szavatossági igény érvényesítésére irányadó határidő hat hónapnál
rövidebb [308. § (1) bekezdés], ha a kötelező alkalmassági idő tartamát a
jogosulttal a szerződés megkötésekor megfelelő módon (a terméken való
feltüntetéssel, minőségi tanúsítvánnyal, fizetési jegyzéken stb.) közölte.
309. §
(1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a
szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve
különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket - a kötelezettet
terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása
semmis.
(2) Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a
dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat
következménye.
311. §
(1) Ha a fogyasztói szerződés hibás teljesítésének oka a
kötelezettel szerződő harmadik személy (előző kötelezett) hibás teljesítése, a
fogyasztói szerződés kötelezettje követelheti az előző kötelezettől a hibás
teljesítés miatt támasztott fogyasztói igények kielégítése költségeinek a
megtérítését, feltéve, hogy a minőség megvizsgálására vonatkozó
kötelezettségének eleget tett.
(2) A fogyasztói szerződés kötelezettje az (1) bekezdés
szerinti igényét a fogyasztó igényének kielégítésétől számított hatvannapos
elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az igény az előző kötelezett
teljesítése időpontjától számított legfeljebb öt évig érvényesíthető; e határidő
elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3) Az (1) bekezdés szerinti igényt az előző kötelezett is
érvényesítheti a vele szerződő előző kötelezettel szemben, a (2) bekezdésben
meghatározott határidők megfelelő alkalmazásával.
311/A. §
A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó
szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog
szolgáltatására irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli
teljesítését kell érteni.
A törvény a dolog szolgáltatására irányuló szerződéses
modell szem előtt tartásával rendelkezik a hibás teljesítés általános
szabályairól. Emiatt e törvényhely szabályának megalkotásával mintegy értelmező
normaként deklarálja, hogy az előírásai olyankor is érvényesülést kívánnak,
amikor a megállapodás tárgya szolgáltatás nyújtására (például valamely
tevékenység elvégzésére) irányul. Ilyen esetben a hibás teljesítés folytán
érvényesíthető szavatossági jogok közül a kicserélés joga és kötelezettsége
alatt a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni. Abban azonban
értelemszerűen nincs eltérés, hogy a szolgáltatás újbóli teljesítését a jogosult
ugyanazon feltételek mellett igényelheti, mint dolog-szolgáltatás esetén a
kicserélést.
Tvr. 13. §
A hibás teljesítéssel kapcsolatos szavatossági jogokra és
kártérítésre, valamint ezek érvényesítésének határidejére vonatkozó
rendelkezések csak akkor alkalmazhatók, ha a szerződés teljesítése a törvény
hatálybalépése után történt
|
